ingatag ingatlan

Értekezés a magyar ingatlanpiacról, trendekről. Ingatlanfejlesztés, -hasznosítás, -üzemeltetés. Szereplők, szemlélet, sztorik.

Blogger

Oszd meg a Facebookon!

Kövess a Twitteren!

Portfolio

Friss topikok


 

Amilyen erővel Kolontárra zúdult a vörös iszap és maró lúgja, olyan erővel bontják le a jogállamiságot és intézményrendszerét Magyarországon. Csak nézek ki a fejemből, hogy mi van??? A menedzserek bibliájával még 16 éves koromban ismerkedtem meg, akkor olvastam el az 1988. évi VI. törvényt " a gazdasági társaságokról". Pár év múlva a törvényt személyesen annak atyjától, Sárközi Tamástól tanultam, hogy aztán gyakorló cégvezetőként számtalanszor fogassam, használjam eszerint élek és dolgozom (azóta már a 2006. évi IV. tv). Ezidáig. Most már hiába lapozom, nem tudom értlemezni a "korlátolt felelősség" fogalmát, és a vezető tisztségviselő felelőssége passzusait. Az alkotmányt nem szoktam forgatni, de úgy tűnik felesleges is, hiszen a "magántulajdon védelme" is már másképp értelmezendő.

 

Alapvetően megrendült a bizalmam a magyar jogrendszerben. Hogy tud épeszű embert ezek után céget alapítani, tulajdonolni? Hogy képes, mer épeszű ember ezek után cégvezetést elvállalni, bármilyen olyan tárgyat, építményt felállítani, felépíteni, üzemeltetni, ami bonyolultabb, veszélyesebb, mint egy műanyag Barbie baba???

 

Bevallom, nekem például fogalmam sincs, hogy statikailag megfelelőek-e azok a falak, amelyeket az én nevemmel ellátott szerződések alapján húztak fel. Közgazdász vagyok, nem statikus. Nem is szeretnék felelni a statikus munkájáért, hiszen kevés olyan voodoo szakma van, mint az övéké. Ráadásul az ingatlaniparban ők olyanok, mint a sámánok (ti.: dont fuck with the wizard). A vezető tisztségviselő felelőssége odáig terjed, hogy a tőle elvárható gondossággal jár-e el az adott helyzetben. Pl. nem építünk házat (gátat stb) statika nélkül, nem bíráljuk felül azt, mégha kétszer annyi betont is ír elő a statikus, mint amennyit a büdzsé elbír stb. A vezető nem hozhat olyan döntést, ami figyelmen kívül hagyja a hatályos törvényeket, rendelteket, hatósági előírásokat stb. Ha ezt megteszi, az persze már adott esetben Btk-s eset, amiért felnégyelés jár (ráadásul az okozott kárért az adott vezető tisztségviselő teljes vagyonával felel), de tessék már azt kivizsgálni, bizonyítani, hogy a tervezők, szakértők, állami hivatalok figyelmeztetései, előírásai ellenére tettek vagy nem tettek valamit a szóbanforgó vezetők!

 

Velem is előfordult, hogy az államtól megvásárolt céget aztán az APEH megbírságolt egy olyan hibáért, ami még az állami éra alatt követet el a cég (ill. annak vezetői). Nem volt mit tenni, a cég fizetett, mint a katonatiszt, de akkor legalább engem nem vittek börtönbe és nem vette át a kormány a cég irányítását. A MAL esetében a 80-as években állami vállalat állami vezetői által meghozott döntéseket kérik számon a mostani tulajdonoson és vezetőkön. Egy olyan kiemelten veszélyes üzemen, amit a hatóság rendszeresen ellenőriz! Ha most olyan okos mindenki és a lehetetlenre is felkészülő katasztrófavédelmi tervet kérnek számon a cégvezetőn, akkor miért nem írták ezt elő (20 éve, 10 éve, 2 hete)? Ha a Nemzeti Nyomozó Iroda ma tudja, hogy annak lennie kellett volna, akkor a környezetvédelmi hatóság miért nem ellenőrizte? Idejében? Vajon a hatóság első embere, az államtitkár (aki ellenőrzi a Hivatalt) is börtönbe megy? Hiszen az ellenőrzés elmulasztása is mulasztás...

 

Hogy ki a goauld a sztoriban, azt mindenki maga döntse el, de hogy én nem szeretnék börtöncellában blogot írni az is biztos. Márpedig ezek után ennek nagyobb a kockázata mint az ötvenes években...

 

(A fenti írástól függtelenül mélységesen együtt érzek a katasztrófa áldozataival, el se tudom képzel ni azt a mérhetetlen szenvedést, fájdalmat amit okozott, okoz nekik ez a szörnyűség. Remélem a valódi felelősöket és bűnösöket a hatóság megtalálja. Remélem, hogy a keresést is elkezdték.)

 

Címkék: ingatlan katasztrófa állam jogállam építőipar gát voodoo goauld statikus mal gondosság portfolioblogger kolontár vörös iszap gt.

335 komment · 11 trackback

 

 
Az Ingatlan és Befektetés 2010. januári számában megjelent egy interjú Demján Sándorral a Trigranit elnökével. A cím pozitív kicsengése ellenére („Közép- Kelet-Európáé a jövő”) néhány megdöbbentő logikai bakugrást véltem felfedezni.
 
Előrebocsájtom, nagyon tisztelem Demjánt, a magyar gazdaságban és azon belül is az ingatlanpiacon betöltött szerepéért, meggyőződésem, hogy nem véletlenül lett a leggazdagabb magyar tőkés. Ezen interjúban azonban olyan állításokat fogalmaz meg, amivel kénytelen vagyok vitatkozni.
A szakmában régóta elterjedt az a nézet,. Hogy a Trigranit „bünteti” Magyarországot, nem itt indítja új projektjeit, Demján „haragszik” Magyarországra. (Apró jelen ennek pl, hogy a honlap magyarul nem, csak angolul, horvátul és oroszul érhető el). Az ominózus interjú is ezzel kezdődik. Demján válasza ugyankor szakmailag teljesen helytálló. Az elmúlt 2 évben Magyarország kockázati felára olyan magas volt, ami lehetetlenné tette a forrásszerzést. Emögött az áll, hogy a nagy volumenű hitelkihelyezés forrását a hazai bankok külföldi (anyavállalati vagy harmadik feles) hitelekből tudják biztosítani. Frankfurtból, Londonból, Milánóból nézve a magyar országkockázat (amit árazni kell a hitelezőnek, amikor határon túli finanszírozást végez) magasabb volt,a mint a régió más államáé: ezt számokban a CDS (credit default swap – ez egy pénzügyi termék, ennek megvásárlásával, gyakorlatilag bebiztosítja magát a hitelező az ország csődje ellen, ennek ára van, amit a CDS-t kibocsájtó bank a biztosítandó hitel százalékában határoz meg: 100 bp=1% felár/év) jeleníti meg. Magyarország CDS felára (euró alapon) 4-6% volt a „vérzivataros” időkben (összehasonlításul ez 2007 előtt 100 bp alatt állt).Miközben más országoké 1-2% alatt maradt még ebben az időszakban is. Ez rendkívül megdrágította a projekthitelezést. (Friss hír: Görögország CDS-e magasabb, mint Magyarországé: „Bokros needed!”)
 
Az ezután következő okfejtés viszont enyhén szólva is megdöbbentő. Demján arra hivatkozik, hogy a magas magyar forrásköltségeknek a túlzott magyar privatizáció az oka, mondván, hogy így nem lenne szüksége Magyarországnak külföldi forrásokra. Arra hivatkozik, hogy „Az energiaszektor, az infrastruktúra és egyéb nagyobb tételek lengyel kézben maradtak, ez pedig lakossági betétekben multiplikálódott”.
 
 
Ezen hosszasan elgondolkodtam, de nem sikerült megértenem a közgazdasági tartalmát. Ha nem privatizáljuk annak idején az erőműveket, akkor a további erőmű beruházásokhoz belső forrásokat (lakossági betétek) vagy külföldi hitelfelvételt kellett volna igénybe venni. Az első elszívta volna a megtakarításokat és a mai beruházásokhoz ugyanúgy külső hitelfelvételre lenne szükség, az utóbbi pedig rendkívüli mértékben megemelte volna az államháztartási hiányt, ami éppenséggel a magyar CDS drasztikus emelkedéséhez vezetett volna.
 
Ezzel szemben az utóbbi évek elszabadult magyar országkockázatát sokkal inkább a magyar gazdaságpolitika 2004 - 2006. közötti hiteltelenségében kell keresni. A sztrádapénzek körüli trükközések, a havonta felfelé módosuló államháztartási hiány bejelentések, az évente tolódó euró bevezetés napról napra rontotta Magyarország nemzetközi megítélését.
 
Demján következő állítása „Az állam arra fog kényszerülni, hogy újabb állami vállalatokat alapítson, ha munkahelyeket akar teremteni” azt vizionálja, hogy visszatér kis hazánkba a szocializmus. Na ettől mentsen meg minket…valaki! Elképzelem, ahogy a képzett magyar csinovnyikok Porter versenymodellét elemezve elhatározzák, hogy beindítják magyar Szilícium-völgyet és megalapítják a magyar Intel-t, Apple-t, HP-t! Érdekes módon ezek a vállalatok nem állami alapításúak (ahogy a Trigranit sem!), hanem kreatív, innovatív, vállalkozó szellemű emberek „alkotása”. Ha már ott tartunk, hogy mit kell tennie az államnak, hogy munkahelyeket „teremtsen” (pl a Trigranit is inkább magyar projekteket indítson), akkor sokkal inkább hiteles magyar gazdaságpolitikára, kiszámítható, tervezhető adókörnyezetre, alacsonyabb munkabér terhekre, kisebb bürokráciára, szolgáltató államra van szükség. Ha már…

 

Címkék: apple ingatlan intel válság fejlesztés állam hp erőmű tőke államháztartási hiány porter trigranit demján sándor cds szilícium völgy ingatlan és befektetés országkockázat sztrádapénz

2 komment

süti beállítások módosítása