ingatag ingatlan

(Megjelent a Kismarketing.hu -n)

Nem az alábbi témával kezdtem volna, de sajnos, ennek van most aktualitása.
A vörösiszap kapcsán jelent meg a PR stratéga blogon egy bejegyzés a válságkommunikációról Perlaky-Papp Józseftől. Korrekt, tankönyvi stílusú írás, nekem nagyon szimpatikus: nem eszet oszt, hanem pontokba szedi, kommunikációs szinten hogyan kell kezelni egy katasztrófahelyzetet.
Azt gondolnánk, egy ilyen hatalmas és veszélyes üzem rendelkezik valamilyen vészforgatókönyvvel – ahogy biztosan van is neki, például, hogy melyik ajtón rohanjanak ki a dolgozók tűz esetén. Arra azonban már nincsenek felkészülve, hogy krízishelyzetben ki beszél és mit mond – ám adott esetben ezek az apróságnak és feleslegesnek tűnő dolgok is hatalmas erkölcsi kárt okozhatnak és sok(száz)milliós veszteséget jelenthetnek a vállalat számára.

Egy, a MAL-hoz hasonló jelentőségű cég vezetőinek pedig nem is kellett volna túl sokat gondolkodniuk: egyszerűen felkérnek egy PR szakembert, aki segítségükre van a kríziskommunikációban. Ami nem azt jelenti, hogy elbagatellizálják a problémát és lesöprik a vállukról a felelősséget, éppen ellenkezőleg. Nekik kell a leggyorsabban a lehető legtöbb és legértékesebb információt eljuttatni a sajtó, a politika és minden érintett számára, illetve demonstrálni, hogy mindent megtesznek a kár enyhítése, az okok feltárása és a megoldás érdekében. Ahogy erre – túl későn és nem túl határozottan, de próbáltak is némiképp ellentmondásos kísérletet tenni.

A kisvállalkozások általában nincsenek abban a helyzetben, hogy probléma esetén hívják a PR tanácsadójukat, ám mindenkit érhet baleset, sőt, bárki okozhat balesetet – amelyet az esetek többségében sajnos nem lehet elkerülni, de felkészülni érdemes rá. Nem feltétlen kell az iszapkatasztrófához hasonló méretekben gondolkodni: például egy műhelyben felrobbanhat egy gázpalack, felgyújtva a szomszéd házat, vagy egy irodaépületben hétvégére nyitva maradhat egy vízcsap, eláztatva egy teljes épületet.

Érdemes tehát végiggondolni, hogy egy esetleges válsághelyzet alkalmával ki legyen az, aki a cég nevében megszólal, és ha megtörtént a baj, a blogbejegyzés végén felsorolt 6 pont alapján mit és hogyan nyilatkozzon.

fotó: STOP.HU/Völgyi Attila

Amilyen erővel Kolontárra zúdult a vörös iszap és maró lúgja, olyan erővel bontják le a jogállamiságot és intézményrendszerét Magyarországon. Csak nézek ki a fejemből, hogy mi van??? A menedzserek bibliájával még 16 éves koromban ismerkedtem meg, akkor olvastam el az 1988. évi VI. törvényt " a gazdasági társaságokról". Pár év múlva a törvényt személyesen annak atyjától, Sárközi Tamástól tanultam, hogy aztán gyakorló cégvezetőként számtalanszor fogassam, használjam eszerint élek és dolgozom (azóta már a 2006. évi IV. tv). Ezidáig. Most már hiába lapozom, nem tudom értlemezni a "korlátolt felelősség" fogalmát, és a vezető tisztségviselő felelőssége passzusait. Az alkotmányt nem szoktam forgatni, de úgy tűnik felesleges is, hiszen a "magántulajdon védelme" is már másképp értelmezendő.

Alapvetően megrendült a bizalmam a magyar jogrendszerben. Hogy tud épeszű embert ezek után céget alapítani, tulajdonolni? Hogy képes, mer épeszű ember ezek után cégvezetést elvállalni, bármilyen olyan tárgyat, építményt felállítani, felépíteni, üzemeltetni, ami bonyolultabb, veszélyesebb, mint egy műanyag Barbie baba???

Bevallom, nekem például fogalmam sincs, hogy statikailag megfelelőek-e azok a falak, amelyeket az én nevemmel ellátott szerződések alapján húztak fel. Közgazdász vagyok, nem statikus. Nem is szeretnék felelni a statikus munkájáért, hiszen kevés olyan voodoo szakma van, mint az övéké. Ráadásul az ingatlaniparban ők olyanok, mint a sámánok (ti.: dont fuck with the wizard). A vezető tisztségviselő felelőssége odáig terjed, hogy a tőle elvárható gondossággal jár-e el az adott helyzetben. Pl. nem építünk házat (gátat stb) statika nélkül, nem bíráljuk felül azt, mégha kétszer annyi betont is ír elő a statikus, mint amennyit a büdzsé elbír stb. A vezető nem hozhat olyan döntést, ami figyelmen kívül hagyja a hatályos törvényeket, rendelteket, hatósági előírásokat stb. Ha ezt megteszi, az persze már adott esetben Btk-s eset, amiért felnégyelés jár (ráadásul az okozott kárért az adott vezető tisztségviselő teljes vagyonával felel), de tessék már azt kivizsgálni, bizonyítani, hogy a tervezők, szakértők, állami hivatalok figyelmeztetései, előírásai ellenére tettek vagy nem tettek valamit a szóbanforgó vezetők!

Velem is előfordult, hogy az államtól megvásárolt céget aztán az APEH megbírságolt egy olyan hibáért, ami még az állami éra alatt követet el a cég (ill. annak vezetői). Nem volt mit tenni, a cég fizetett, mint a katonatiszt, de akkor legalább engem nem vittek börtönbe és nem vette át a kormány a cég irányítását. A MAL esetében a 80-as években állami vállalat állami vezetői által meghozott döntéseket kérik számon a mostani tulajdonoson és vezetőkön. Egy olyan kiemelten veszélyes üzemen, amit a hatóság rendszeresen ellenőriz! Ha most olyan okos mindenki és a lehetetlenre is felkészülő katasztrófavédelmi tervet kérnek számon a cégvezetőn, akkor miért nem írták ezt elő (20 éve, 10 éve, 2 hete)? Ha a Nemzeti Nyomozó Iroda ma tudja, hogy annak lennie kellett volna, akkor a környezetvédelmi hatóság miért nem ellenőrizte? Idejében? Vajon a hatóság első embere, az államtitkár (aki ellenőrzi a Hivatalt) is börtönbe megy? Hiszen az ellenőrzés elmulasztása is mulasztás...

Hogy ki a goauld a sztoriban, azt mindenki maga döntse el, de hogy én nem szeretnék börtöncellában blogot írni az is biztos. Márpedig ezek után ennek nagyobb a kockázata mint az ötvenes években...

(A fenti írástól függtelenül mélységesen együtt érzek a katasztrófa áldozataival, el se tudom képzel ni azt a mérhetetlen szenvedést, fájdalmat amit okozott, okoz nekik ez a szörnyűség. Remélem a valódi felelősöket és bűnösöket a hatóság megtalálja. Remélem, hogy a keresést is elkezdték.)