Előre bocsájtom, nem tisztem igazságot tenni, nem ismerve az ügy részleteit, azt a –bizonyára – több méternyi irathalmazt, amit át kell tekinteni egy ilyen ügy vizsgálatakor. Lehet, hogy az Ablon valóban csak „lenyúlta” a szomszédot, de az is lehet, hogy a szomszéd volt „török átok” (osztatlan közösben lenni mindig veszélyes).
Az viszont előrelépés a magyar igazságszolgáltatási gyakorlatban (eltekintve most a konkrét ügy azon kárvallottjaitól, akik nem tehetnek semmiről, hiszen egy betongyár vétlen alkalmazottai, akiket szívből sajnálok), hogy elismeri és pénzzé konvertálja azt a kárt (majd meg is ítéli a fejlesztőnek), amit egy harmadik szereplő egy ingatlanfejlesztés hátráltatásával okoz. Miért is fontos ez? Az ingatlanfejlesztés kockázatos iparág, ennek megfelelően az equityre (a tulajdonosok által biztosított saját tőkére) magas hozamot kell fizetni. Az én hüvelykujj szabályom szerint egységnyi befektetett tőkére egységnyi hozamot tud egy fejlesztő fizetni, ami azt jelenti, ha gyorsan dolgozik és a telek megvásárlásától a felépített, bérbeadott ingatlanprojekt értékesítéséig nem telik el több mint három év, akkor egy tisztességes 30%-os éves hozamot tud adni a tulajdonosoknak. Ebből a gyors számolásból látszik, hogy az időfaktornak rendkívül nagy szerepe van. Ha a 3 év 5 év vagy még több, akkor már a hozam nem is annyira tisztességes és elkezd konvertálni a kevésbé kockázatos iparágak elvárt hozama felé, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos rossz döntést hozott, máshova kellett volna vinnie tőkéjét (ill. a menedzsment rosszul teljesített, nem a tulajdonosi érdekeknek megfelelően járt el). Persze sokan ilyenkor felhördülnek, hogy ki az isten az a „tulajdonos”, akinek az érdekeit így szem előtt kell tartani, legyen már türelmes, ha ilyen gazdag, felesleges pénze van stb. Lehet iylen demagógul hozzáállni, de nem érdemes. Sok esetben a tulajdonosok nyugdíjalapok, befektetési alapok, akik a „zátlagember” pénzét kezelik, amiből a „zemberek” nyugdíja lesz: Ön mit szólna hozzá, ha kiderülne, hogy azért lesz fele a nyugdíja, mert az alap, amely kezelte megtakarításait, olyan fejlesztésbe tetet a pénzét, amelyet egy xy szervezet, szomszéd stb. önkényesen megakadályozott abban, hogy a fejlesztést végigvigye?
Mélységesen egyetértek azzal is, hogy ugyanez a fejlesztő nekiment a zuglói önkorinak (itt is hangsúlyozom, hogy nem ismerem a konkrét ügyet, nem tudom, kinek van „igaza” és nem is kívánok a felek felett ítélkezni).
Tudom, hogy az a pesti közhely, hogy az ingatlanfejlesztők megkenik az önkormányzatokat és egy kis (nagy) boríték ellenében bármit el lehet intézni, de a tapasztalatom az, hogy a bürokratikus túlszabályozás, az állandó módosítások, nehezedő előírások miatt inkább egy „problémafaktor”, mint segítség a helyi hatóság. És igen, azt is fel kell ismerni, hogy ha (és amennyiben) egy önkormányzat visszaél az engedélyeztetési jogával, akkor az kárt okoz a fejlesztőnek és azt meg téríteni.