ingatag ingatlan

Értekezés a magyar ingatlanpiacról, trendekről. Ingatlanfejlesztés, -hasznosítás, -üzemeltetés. Szereplők, szemlélet, sztorik.

Blogger

Oszd meg a Facebookon!

Kövess a Twitteren!

Portfolio

Friss topikok


 

Akármilyen meglepő, nincs hivatalos statisztikai adat a magyar létesítménygazdálkodási piac méretéről. Becslésekkel rendelkezünk, de adatokkal nem. A piaci volumen regisztrálásához ugyanis előbb nemzetgazdasági szinten definiálni kell azon iparágakat és iparági szegmenseket, amelyek adatait a KSH-nak el kellene különítenie.
Emlékeztetőül a létesítménygazdálkodás definíciója:
 
„A CEN TC 348 által kidolgozott MSZ EN 15221-1 szabvány definíciója alapján a létesítménygazdálkodás nem más, mint egy szervezet meghatározott belső folyamatainak az integrációja. Célja a főtevékenység támogatása és hatékonyságának javítása kölcsönösen elfogadott szolgáltatások nyújtásával, és azok folyamatos fejlesztésével.
A létesítménygazdálkodás egy szervezeten belül a munkahely és a munkavégzés szükségleteihez kapcsolódó belső szolgáltatások iránti kereslet és kínálat menedzselését jelenti, a szervezet stratégiájának figyelembe vételével. A létesítménygazdálkodás elengedhetetlen alapeleme, alapvető funkciója minden szervezetnek. A létesítménygazdálkodás célja a szervezet belső szolgáltatásaival való gazdálkodás, az erre szolgáló erőforrások (energia, személyek) optimalizálása, a körülményekben és lehetőségekben történő változásokhoz való hatékony és hatásos alkalmazkodás.
A létesítménygazdálkodási funkció gazdálkodási felelősséget jelent, ezt az üzleti funkciót magát nem lehet kiszervezni, csak a létesítménygazdálkodási szolgáltatások előállítását és üzemeltetését.”
 
Mivel pontos adat nem áll rendelkezésre, csak becsülni tudjuk a piac méretét. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium berkein belül készült egy Nemzeti Létesítménygazdálkodási Stratégia nevű anyag (ez nagy szó, tudtommal Magyarországon csak a logisztikai szakma készített hasonlót!), ami bemutatásra került a 2009-es Létesítménygazdálkodási Konferencián (sajnos a stratégia a tárcaközi egyeztetésen nem ment át, így nem lett hivatalos kormányhatározat belőle, tehát egy nem elfogadott tervezetnek tekintendő).
 
Ezen stratégiai anyagban a piac méretét 1500-2000 Milliárd Ft-ra becsülik (éves szinten), ami azért valljuk be, megdöbbentő szám, hiszen ez a magyar GDP 7-8%-a, amit a foglalkoztatottak 8-11%-a termel meg!

 

Címkék: budapest ingatlan ingatlanpiac bevásárlóközpont irodapiac facility bérlakás bériroda portfolioblogger ingatlanüzemeltető létesítménygazdálkodás magyar létesítménygazdálkodási szövetség

Szólj hozzá!

 

 
 
A kérdés persze provokatív, mert igenis van valamiféle piaca a bérbe adható lakásoknak. Vidéken az „egyetemvárosokban”, ill. Budapesten is létezik egy –  egy részpiaca a kiadó lakásoknak. Ugyanakkor a választék lehangoló. Tipikus eset: Buda, 70-es években épült társasház, azóta se nyílászáró, se gépészeti berendezések cseréje nem volt, burkolatok, konyha elöregedett, vízóra nincs. (A polgároknak nem telik rá? Vagy nem találják a strangot?)  Mindez egyhavi átlagbérért, plusz rezsi (számla nélkül, naná, polgárék nem adóznak, csak amennyit muszáj).
 
A régi építésű lakások tulajdonosainak is meg kell érteniük: ha a lakásokat a piacra viszik, akkor a piac törvényeinek kell megfelelni. A piacon az ő lakásuk is egy termék. Ahhoz, hogy jó eladható termék legyen, pozícionálni kell. Fel kell ruházni egy „jó termék” tulajdonságaival. Kívánatossá tenni.  (Új burkolat, új kazán, nyílászárók szigetelése, netán cseréje.) Ehhez persze invesztálni kell a nagymama lakásába. Viszont ezzel a „fejlesztéssel”, létrejön a TERMÉK. Ami már eladható, kiadható.

 

Címkék: budapest ingatlan lakás lakáspiac bérlakás gépészet lakás kiadó

1 komment

süti beállítások módosítása